EREDETI FORRÁSOK

Az Előbeszéd a szótár szellemi műhelyébe vezeti az olvasót. Felidézi a nagy munka születését, az Akadémia útmutatásait és azokat az elveket, amelyek Czuczor Gergely és Fogarasi János szótárírói munkáját irányították.

A szerzők a szavak értelmezésétől a szócsaládok és gyökök vizsgálatáig tárják fel módszerüket, majd a magyar hangok, képzők és ragok rendszerét mutatják be. E lapokon a szócikkek mögött álló nyelvszemlélet ismerhető meg.

Az első kötet a magyar nyelv alapvetéseit fekteti le. Az Előbeszéd mélyreható elméleti fejtegetéseit követően a szótár az A és Á betűk rendkívül gazdag szótárával indít, amely önmagában 4 476 egyedi szócikket foglal magában.

A kötet gerincét a B betűs szavak alkotják, amelyek páratlan bőséggel, összesen 7 487 alkalommal képviseltetik magukat. Ezt követik a lágyabb hangzású Cs betűvel kezdődő szavak 3 493 szócikkel, majd a történelmi írásmódú Cz betűs szavak 964 czikkel. A kötetet a D betűcsoport zárja le 2 413 szócikkel, kiegészülve a ritka és különleges hangzású Ds bötükkel, amelyekből mindössze 24 szót jegyeztek fel a szerzők.

A második kötet nyelvünk talán legkülönlegesebb magánhangzós rendszerével indít. Az E hangzó elképesztő bőséget mutat, magában foglalva 5 925 szócikket. Emellett a szerzők különös figyelmet szenteltek a lágyan hangzó, zártabb Ė betűnek (147 czikk), valamint a nyújtott É hangnak, amely önállóan 1 313 szócikket számlál.

A mássalhangzók sorát az F betűs szavak nyitják meg, amelyek szintén rendkívül népes tábort alkotnak 6 432 czikkel. A kötet további részében a G betűs gyökökből kisarjadzó szavak (2 235 szócikk) és a lágy hangzású Gy betűs szavak (1 678 czikk) sorakoznak fel. A kötetet végül a mély leheletű H betűcsoport zárja, amely szintén hatalmas terjedelmű, összesen 6 532 szócikkével.

A harmadik kötet a tiszta magánhangzók és az igazi ősi magyar szótövek tárháza. A rövid I betűvel induló szócikkek száma 2 153, míg a hosszú, zengőbb Í hangzóval kezdődő szavak külön csoportban 387 önálló szócikket alkotnak. Az ezt követő J félhangzós csoport 1 303 czikket ölel fel.

A kötet vitathatatlan és lenyűgöző csúcspontja a toronymagasan kiemelkedő K betűs szavak halmaza, amely egyedülálló módon, összesen 11 767 szócikkben tárja fel nyelvünk gyökereit és alkotóerejét. A kötetet a tiszta hangzású L betűs szavak (4 120 czikk), valamint a mára már ritka, lágy és történelmi értékű Ly betűcsoport zárja, amely összesen 61 szót számlál.

A negyedik kötet a telt és dallamos M hangzóval indul, amely a maga nemében kiemelkedő gazdagságot hordoz, összesen 7 502 szócikket foglalva magában. Ezt követi a tiszta foghangú N betűcsoport 1 969 czikkel, valamint a lágyabb ízű Ny hangcsoport, amely 1 442 szócikkéből áll.

A magánhangzók birodalmában a mély O betű 1 490 szócikket, míg a hosszan ejtett Ó hangzó 247 czikket képvisel. Végül a kötet zárásaként a selymes és lágy Ö betűs szavak (1 515 szócikk) és a nyújtottabb Ő hangzós szavak (311 czikk) sorakoznak fel.

Az ötödik kötet a hangzók dinamikus és selymes játékát tárja elénk. A kötetet indító pattogó P hangzó 4 835 egyedi szócikket foglal magában, amelyet a pörgetett, pergő hangzású R betűcsoport követ 3 397 czikkel.

A kötet méltán híres ékessége a suttogó és sziszegő hangzók birodalma, amely nyelvünk hangzásának legősibb sajátosságait hordozza. A tiszta selymes S betűs szavak tábora 3 627 szócikket számlál, míg a hozzá szorosan kapcsolódó, élesebben zengő Sz betűcsoport rendkívül gazdag, összesen 5 860 egyedi szócikkből álló gyűjteménnyé növekszik.

A szótár záróköve egy káprázatos seregszemle. A kötetet a kemény zengésű T betűs szavak nyitják meg 6 323 szócikkel, melyet a lágyított párja, a Ty hangcsoport kísér 85 czikkel. Ezt követi a lágy és tiszta magánhangzók rendszere: az U betű (693 czikk), a nyújtott Ú betű (406 czikk), a lágy Ü hangzó (594 czikk), valamint a ritka és nemes Ű betű, amelyből mindössze 48 szócikket találhatunk.

A mássalhangzók záró fejezeteiben a lágyan simogató V hangzó bőséges tára bontakozik ki 5 944 szócikkével, majd az élesebb Z betű (956 czikk) és végül a teljes monumentális alkotást megkoronázó, lágyan zizegő Zs hangzócsoport következik, amely 593 szócikkel zárja le nemzeti kincsünket.

A hat kötet végén Fogarasi János visszatekint a közös vállalkozás hosszú útjára. Számot ad az anyaggyűjtésről, a szóértelmezés és a szófejtés nehézségeiről, s felidézi Czuczor Gergely munkatársi örökségét.

A Végszó a folytatás felé is tekint: javításokat és pótlásokat tervez, további közreműködésre számít. A lezárt mű mögött így megmutatkozik a kitartó munka és a vállalt feladat iránti, mindvégig megőrzött elkötelezettség.