A kérdések és válaszok a szerzők gondolatmenetét követő tanulási magyarázatok.
A forgatható kártyákhoz JavaScript szükséges. A tananyag szövege:
Mert a hasonlóság többféle okból eredhet. A forrás külön tárgyalja a hangutánzó egyezéseket, a más nyelvekből vett kölcsönszavakat és a feltételezett közös eredetű alakokat.
A szerzők szerint ilyen egyezések több nyelvcsaládban is megjelennek. A harakka, szarka és sztraka összevetését ezért szélesebb körbe helyezik.
Arra, hogy két nyelv hasonló szava közös kölcsönzési forrásból is származhat. Az egyező átvétel önmagában nem határozza meg a nyelvek családját.
Úgy értelmezik őket, mint egy ősibb közös eredetre mutató alakokat. Ez a fejezet eredetmagyarázati csoportja, külön a világosan kölcsönzött szavakétól.
A käsi alakot; ugyanebben a sorban a hellen χείρ is szerepel. A példa a szerzők több nyelvre kiterjedő összevetési rendjét mutatja.
A finn vesi, a német Wasser és a szláv woda mellé. A felsorolás hangalakot és jelentést állít egymás mellé.
Azt, hogy tudtunkra nem létezik ilyen pár. A szerzők megkülönböztetik a saját ismeret hiányát attól, hogy egy kapcsolat valóban lehetetlen volna.
A nyelvek egész szókészletének hiányos ismerete, a ritka tájszók és a régi adatok elérhetetlensége. Egy nem ismert családtag hiánya félrevezetheti az elemzést.
Az idegen hangot a kutató félreértheti vagy pontatlanul írhatja le. A fejezet a magyar gy, ly, ny, ty és más hangok lejegyzésén mutatja meg e nehézséget.
Igen, hiteles adatokkal és ítélettel. Azt azonban fenn kell tartani, hogy a talált hasonlóság további nyelvekben is előfordulhat.
Az analóg adatok összegyűjtése. A következtetés és a rendszer kialakítása ezután következik, nem az előre felállított rendszerhez igazított adatokból.
Arra, hogy az átvett szó a befogadó nyelv hangrendszeréhez igazodhat. A forrás ezt a kölcsönzött szó merő idomulatának nevezi.
Az anyai szó leánynyelvi módosulását. A szerzők ezt megkülönböztetik mind a kölcsönzött szavak, mind a tájejtési alakok idomulásától.
Igen. A fejezet külön csoportba sorolja azokat, amelyeknél a gyök vagy törzs egyezik, miközben az egész származék más módon alakult.
Igen. A szerzők a különböző gyökű, de hasonló képzőjű alakokat is külön csoportban tárgyalják, például a magyar asszonyka és a tót zsenka összevetését.
A latin scriptus és a magyar írt alakot is felsorolja. A példákban a múlt részesülő képzésének hangalaki párhuzamát keresi.
A személynévmások módosulataival. A fejezet több nyelv ragozott sorait állítja egymás mellé; a részletes magyar elemzésre később tér vissza.
Egymást kiegészítő munkát. Értékesnek tartják az egyes nyelvekre vagy magyar nyelvi részterületekre összpontosító kutatást, de elutasítják annak kizárólagos útként hirdetését.
Értelmezés, elemzés és hasonlítás. Az értelmezés a belső használatra támaszkodik, az elemzés a szó részeit tárja föl, a hasonlítás pedig további kapcsolatokat vizsgál.
Hangokkal, illetve írásbeli betűikkel; gyökökkel és törzsekkel; képzőkkel; végül ragokkal. A további fejezetek ebben a rendben vizsgálják a szó alkatrészeit.